Mielőtt még elkezdte volna tervezgetni, hogy vajon milyen formában lenne érdemes felvenni Tivadar vezetéknevét esküvő esetén, betoppant a kávézóba a barátnője, Petra és egy hangos “Már megint a Tindert nyomogatod, mi?” kérdéssel üdvözölte. Ramóna felnézett a telefonjából és biztosította Petrát, hogy azóta nem nyúlt az applikációhoz, mióta legutóbb valakinek simán beadta, hogy az állatkertben dolgozik és ott lufikutyát hajtogat.

- Mi a helyzet, hányan leszünk holnap? kérdezte Petra.

- 15-en jelöltek vissza, és képzeld, Tivadar is!

- Tivadar? Amelyiknek alig van haja? Az a Gombóc Artúr fejű?

- Nem lehet mindenki olyan helyes, mint a padtársad, az a majom Dani.

- Nem lehet, de attól még törekedhetne rá. Meg nem is ez a lényeg, hanem hogy a kávé, az lefőtt-e már? Igyuk már meg, aztán menjünk, vegyünk neked valami dögös cuccot, amiben végre felszedhetsz valakit és nem kell szingliadót fizetned.

A lányok befejezték a kávét, fizettek zsebből, mivel már a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlán sem volt pénzük és elindultak, hogy vegyenek valami pénztárcabarát haspólót. Rengeteg üzletet bejártak, de mindenből már csak XS-es méretűt találtak és megbeszélték, hogy jobb híján Ramóna majd felveszi a neonsárga miniszoknyáját. Felső tekintetében már nem jutottak dűlőre, annyira fáradtak volna, így abban maradtak, hogy majd valamit improvizálnak a buli előtt.

Ramóna teljesen kimerülve hullot bele az ágyba, még az ébresztőt is elfelejtette beállítani. A névnapi buli reggelén kipihenten, reggel 10-kor nyitotta ki a szemét és döbbenten meredt az órára. Már egy órája bent kellett volna lennie a dolgozóban!

- avie

(Az Aldi olcsó.)