Bárki is volt a konyhában és bármit is fütyült, sokkal jobb volt, mint az Eurovíziót nyert ukrán dal, bár igazán nem volt nehéz ezt a szintet megugrani.

Ramóna kiment és örömmel vegyült csodálkozással látta, hogy Széll Tamás állt a tűzhely előtt. Tamás rámosolygott:

- Szia, hát téged mi szél(l) hozott? - kérdezte.

Ramóna éles logikája azt súgta, hogy akkor ezek szerint nem Tamás hozta haza részegen, de akkor mégis ki? D. Nagy Lajos egy kétrészes Bikiniben?

- Szia, hogy kerültem ide? És mit főzöl? - érdeklődött roppant másnaposan.

- Hát azt én sem tudom, de a héten nálam alszik a nagybátyám, Kálmán, én arra gyanakszom, hogy ő karolt fel téged, mint Palácsik Tímeát Andy Vajna - mondta Széll Tamás. Rántottát és téliszalámis szendvicset készítek, teszek rá pirosaranyat, szereted?

- Igen, de még jobban szeretném, ha tudnám, hogy hol vannak a cuccaim - válaszolta Ramóna. Merre lehet a táskám, hol van a telefonom és egyáltalán hány óra van?

- Nem teljesen mindegy? Bárhova is akartál menni, esélyed sincs se időben, se normálisan megjelenni. Gyere, inkább együnk - javasolta Tamás. 

Ramóna elkezdte majszolni a téliszalámis szendvicset és mikor megtudta, hogy utána Túró Rudit is kap, olyan boldog volt, mintha Leonardo DiCaprio rögtön 6 Oscar díjat nyert volna egyszerre. Éppen kibontotta a Túró Rudit, amikor megszólalt a csengő Tamásnál.

(szomorú vasárnap)

-avie

A lányok kicsit megijedtek, mert Ramona bírta ugyan az alkoholt, de csak egy darabig, aztán volt már rá példa, hogy egyszercsak felszívódott és ki tudja hogy jutott haza.

- Semmi baj, csajok, csak talán Tivadar randira hívott. – nyugtatta barátnőit kézmosás közben - Bár nem vagyok biztos benne, sokszor poénkodott már olyanokkal, hogy szívesen felfùrja a falipolcom, úgyhogy lehet most is csak erről van szó – magyarázta kézmosás közben Petráéknak.

- Jaja, biztos erről van szó... most is csak egy kis franciára hívna meg... mármint krémesre... – mondta kacagva Petra, majd sokat érezhetően összenézett Gabival.

- De Petra! Hát... Nna... Nem is jutok szóhoz – ezzel nevetve elhagyta a mellékhelyiséget a triumvirátus.
Mielőtt visszaültek volna, a pultnál lehúztak még egy-egy jägert és kikértek még egyet tartalékba (kikérték maguknak) – mert egyrészt a jägerben nincs is igazán alkohol, másrészt 50+ gyógynövényt tartalmaz, ami sose árt.

Ramona szép lassan elkezdte érezni a gyógynövények önbizalomra gyakorolt hatását, úgyhogy lehuppant Tivadar mellé és Matyi meghökkent tekintetét leszerelte egy szexi kacsintással.

- Zujs fiúk, toljátok a playstation-t? Nyomoooor! – ez gyakran elhangzott a legváratlanabb helyzetekben Ramona szájából, ahogy szinte minden élethelyzetre volt egy Jóbarátok idézete.

- Jaja, épp azt beszéltük Tével, hogy Debrecenbe kéne menni Loki meccsre. Aztán lassan sorsolják az EB-re a jegyet, addig ezzel gyúrnánk a bal középre, igaz, Té? – fordult Matyi kérdőn Tivadarhoz, aki szintén már kissé ittasan fürkészte Ramona tekintetét, hátha választ kaphat fél órája feltett kérdésére.

- Jó, hát Loki se rossz, de én inkább a cukrászdát választom – és rákacsintott Tivadarra – Nna, srácok, megyek, keringek egy kicsit és sugárzom az IQ-t.

Ezzel a lendülettel lehúzta a tartalék jägert és megindult a többi barát felé, ami az est utolsó emléke lett. Másnap reggel erős fejfájással ébredt... egy idegen szobában... A konyhából egy férfi fütyürészett, miközben felverte a reggeli rántottához a tojást.

- Jesszus, ki lehet ez?! – tápászkodott fel hősnőnk, és nagy levegőt véve megindult a konyha felé.

(6 Oscar díj)

- tm

Egy Jagert kérek, de nem alsót, köszi! - adta le Ramóna a rendelését Tivadarnak. Tivadar elindult a pulthoz, de nem fért oda, teljesen elállta az utat egy csapat egybenyakú kopasz. Meg kellett őket győznie, hogy nem a vasárnapi zárvatartás ellen harcol most, hanem csak egy italt venne, mielőtt odaengedték volna rendelni.

Tivadar kért egy felest magának is, hogy tudjanak koccintani Ramóna boldog névnapjára, de sehogy sem tudott a lány közelébe kerülni, így jobb híján levágta magát Matyi mellé és megbeszélték, hogy mekkora szerencse, hogy ikszelt hétvégén az Újpest, mert így Matyi nyert a tipszmikszen 500 forintot. A beszélgetés közben egy pillanara sem vette le a szemét Ramónáról és így már néhány kör alkohol után úgy érezte, hogy ő ettől szebbet még sohasem látott és elkezdte gyűjteni a bátorságát, hogy ezt a felfedezést Ramónával is megossza.

Mikor Ramóna felállt, hogy kimenjen pisilni, Tivadar odaugrott elé és azt mondta, hogy tessék, itt a Jagered, randizzunk egy cukrászdában!

Ramóna gondolkozás nélkül elvette a Jagert, de az ajánlat kicsit elbizonytalanította. Volt egy elmélete, miszerint egyetlen férfi sem normális, aki cukrászdába megy önszántából. Ismerősei sokat piszkálták ezzel, hogy egy férfi miért ne mehetne cukrászdába, nincsen abban semmi, de Ramóna ilyenkor leintette őket, hogy a legutóbb is, amikor egy magától cukrászdába járó tag akadt az útjába, az hiába vallott könnyek között neki szerelmet, mikor másnap simán beközölte Viberen, hogy FYI a feleségével gyermeket vár. Ilyen tapasztalatok alapján hogy is vághatna bele?

Mivel már nagyon kellett pisilnie, nem futtatta végig magában, hogy attól, hogy léteznek hétpróbás gazemberek, semmi sem bizonyítja azt, hogy Tivadar is közéjük tartozna és igenis lehet rendes ember, így egy szó nélkül leküldte a Jagert és bement a mosdóba.

A barátnői, Gabi és Petra azonnal utánamentek, hogy megtudják, mitől állt el Ramóna szava (oui, ca va).

- Mi van már? Minden oké? Jól vagy? - kérdezte Petra, de Ramóna bezárkózott az egyik fülkébe.

(Debrecenbe kéne menni)

- avie

Mivel szokásához híven most is késésben volt nem nagyon maradt ideje a nagy kapkodás közepette azon törni a fejét, hogy vajon kitől kaphatta a virágot és a lufit. Úgy volt vele, hogy az utóbbi pár év tapasztalatait alapul véve, mikor valami titkos hódolóra gyanakodott mindig kiderült, hogy drága édesapja lepte meg valamivel.

Vasárnap majd úgyis felhívnak, majd akkor megköszönöm neki – gondolta magában, miközben magassarkújában tipegett a Kakas felé. Nem voltak nagy elvárásai az estével kapcsolatban, iszogatnak kicsit szolidan, aztán mindenki szépen hazabattyog jó „nyugger” módjára, ahogy máskor is.

-Végre itt vagy baszki!! – kiáltotta oda neki Gabi, a kissé harsány HR-es, akivel annak idején együtt kezdtek a cégnél – már rohadtul porzik a májunk – mutatott az üresen sorakozó felespoharakra, amik talán nem is olyan régen pálinkával voltak félig teli (vagy félig üresek – ki hogy látja)

- Mi? Ti már be vagytok nyomva? - csodálkozott a díszes asztaltársaságra Ramóna.

- Naná, fél óra alatt letoltunk 2 kör páleszt meg egy fröccs már le is ment kísérőnek. A srácok már egy kicsit oldódnak, épp azon vitatkoznak, hogy ki utálja jobban ezt az egész kibaszott 15 évnél régebbi kép faszságot a fészen. – mondta, majd odabökött az asztal sarkában hevesen gesztikuláló Matyira, aki Tivadarral vitázott éppen.

-Hülye vagy te, ember, miért olyan nagy szám, hogy voltál gyerek? Anyám is volt, mégse ezzel akarok bevágódni a világban vadidegeneknél.

Ramóna épp azon gondolkozott, hogy Matyi miért van itt, nincs élete, hogy utolsó pillanatban kiküldött meghívójára mégis felbukkant, mikor Tivadar felpillantott, és meglátta Ramóna csodálkozó tekintetét.

- Nna, Scully, sikerült megmosdani végre? Jól nézel ki öreglány. Mit iszol? – és már pattant is fel, mondat közben otthagyva Matyit, aki épp nagyban anyázott valamit továbbra is.

(Randizzunk egy cukrászdában!)

• tm

Ramóna asztalán ott állt egy bögrébe állított hatalmas virágcsokor és a csokorból Boldog névnapot! feliratú héliummal töltött lufik nyújtóztak a néhol igen csálé álmennyezet felé.

Neked jött, belebasztam egy bögrébe – mondta közvetlen padtársa, Matyi. Csak koszos bögrét találtam, de szerintem nem lesz baja a beszáradt kávétól se a virágnak, se a lufinak. Gondolom névnapod van, úgyhogy boldog névnapot – tette hozzá.

Ramóna megnézte a csokrot, nem volt hozzá semmilyen levél, fogalma sem volt, ki küldhette, nem volt randizni már vagy fél éve, ezt a jelenséget még Stephen Hawking sem tudná megmagyarázni. Nem tudod, kitől jött? – kérdezte Matyitól, aki felvilágosította, hogy csak le volt dobva a Ramóna asztalára és mivel folyt le végig a virág aljából a víz, beletette valamibe és hogy ő inkább azon aggódna, hogy mindjárt délután 1 óra van, és még a laptopját sem vette elő. Ramóna lesütött szemmel szégyellte össze magát, hogy miatta torpant meg az ország GDP termelése és beütve a legalább 8 karakterből álló, egy számot, egy írásjelet tartalmazó jelszavát bejelentkezett a rendszerbe.

A délután hátralevő részét azzal töltötte, hogy a levelei között turkálva megpróbálta kibányászni, hogy milyen feladatokkal kellene haladnia és olvasás nélkül dobálta a szemétbe a vállalati hírleveleket, a céges kocsmázásra reply all-al válaszolók lelkes I am in! felkiáltásait, a rendszerüzeneteket, hogy le fog járni a jelszava, mindjárt betelik a postafiókja és nem töltötte ki az előző heti munkaidő nyilvántartást.

Fél 6 magasságában a névnapi buli Facebook eventjéhez beírta Locationnek, hogy Kakas Plusz, addolta Matyit a meghívottakhoz és miután biztonságos helyre elzárta munkaeszközeit, elindult haza, hogy átöltözzön.

(15 évnél régebbi fénykép)

- avie 

- Szevasz Scully – mondta mosolyogva, miközben végigmérte Ramóna korántsem iroda-kompatibilis kinézetét – csak nem visszahoztak még az ufók is?

Tipikus Tivadar – gondolta Ramóna magában. A Scully név mégis megmelengette a szívét, sokszor nevettek együtt gyerekkori rémálmaikon, amiket az X-aktáknak köszönhettek. Ramónának speciel a gumiember azóta is néha-néha eszébe jutott és még mindig nem értette, hogy engedhették a szülei, hogy ilyesmit nézzen. Tivadar ugyanígy volt vele, és gyakran szólították egymást Mulder-Scully néven, ez egyfajta kapocs volt közöttük.

Ramóna eszeveszetten kutatott valami frappáns válaszért, hogy próbálja a legjobbat kihozni ebből a szörnyű helyzetből.

- Őőő… Izé… Helló – Makogta. Egyre jobban kezdett leblokkolni, ami egyértelműen feltűnt Tivadarnak is.

- Nyugi, a főnököd épp valahol a hasát sütteti, én meg nem köplek be, hogy másnaposan jössz valamelyik hódolódnál töltött vad éjszaka után. Este találkozunk! – kacsintott, majd továbbállt.

Ramóna levegőért kapkodott. Miért hiszi azt Tivadar, hogy összefeküdt valami idegennel és azért néz így ki? Vajon ezzel csak puhatolózni akart? Vagy pont, hogy haverkodik? Így is sokat töprengett már azon, hogy vajon a barát zónában van-e vagy pont, hogy flörtölnek és azért a csipkelődés.

De ennél rosszabb már nem lehet – gondolta, s nagy levegőt véve előkotorta a belépőkártyáját, kinyitotta az ajtót, ám amit belépve látott, attól leesett az álla…

(Stephen Hawking)

- tm

- Elnézést, az előbb bemondták, hogy javítják a felsővezetéket és nem közlekedik tovább a villamos, le kell szállni – mondta a Hugh Jackman hasonmás Ramónának.Ramóna kikapta gyorsan a füléből a fülhallgatót és azonnal levonta a tanulságot, hogy így jár az ember, ha a média hangereje átlépi a megengedettet, hogy az IPodból harsogó Bulibáró miatt nem hallja, mit beszél hozzá ez a szép ember.

- Tessék? – kérdezte Ramóna tágra nyílt szemekkel.

- Le kell szállni a villamosról! – ismételte meg az ál-Hugh Jackman a szemét forgatva, nem értette, hogy lehet ennyire értetlen és bamba valaki, majd elviharzott.

Ramóna bosszankodva leszállt a villamosról és azon gondolkozott, hogy hív egy taxit, de aztán rájött, hogy mind tüntet, az Ubert letölteni meg nem volt elég sávszélessége, így gyalog vágott neki a munkahelynek. Magassarkú csizmájában trappolt a latyakban, közben lecsapta három autó és mire délre beért, úgy érezte, ő a legnagyobb szerencsétlen az egész világon, főleg miután beszállt a liftbe és meglátta magát a tükörben: úgy nézett ki, mint aki egyenesen most érkezett a 2014-es sártenger Balaton Soundról órákon át tartó csapatás utás.

Remélte, hogy már mindenki elment ebédelni és alig fog valakivel össszefutni, de ahogy kinyílt a liftajtó, Tivadarral találta magát szembe.

- avie

(X-akták)

Bár még hajat akart mosni reggel, ezt a tervet azonnal el kellett vetnie, annak is örült, hogy gyorsan feldobta az alapozót, közben meghallgatta Kristofel Kubai ritmusát - erről a rituáléról soha nem mondott le - és már rohant is a villamoshoz.

- Nna, ez a nap is jól kezdődik, még jó, hogy a főnököm Kubában nyaral, és legalább nem tűnik fel senkinek, hogy kések. Vagy villák? - gondolta magában.

A villamoson a megszokottól eltérően nem volt tömeg, hiszen ilyenkor az emberek nagy része már a dolgozóban húzza az igát, a nyelvtanárok és papok még az igét is.

Szép nap volt, a köd már felszállt, alig lézengett 1-2 felhő az égen, így bár csípős hideg volt, sütött a nap, ami minden pénzt megér a téli napokon. Ramóna fejét a villamos ablakának döntve töprengett az élet nagy dolgain - többet kéne mozogni, és úú, venni kell csirkemellet, de olyan drága, hmm, milyen idegesítően fülbemászó a szlogen: az aldi olcsó, vajon miért ragad ez meg annyira az ember fejében, és különben is, a lidl-nek van egyáltalán bármi szlogenje...

Ekkor egy magas, az isteni Hugh Jackman-re hasonlító férfi lépett oda hozzá...

- tm

(A média hangereje átlépi a megengedettet)

Mielőtt még elkezdte volna tervezgetni, hogy vajon milyen formában lenne érdemes felvenni Tivadar vezetéknevét esküvő esetén, betoppant a kávézóba a barátnője, Petra és egy hangos “Már megint a Tindert nyomogatod, mi?” kérdéssel üdvözölte. Ramóna felnézett a telefonjából és biztosította Petrát, hogy azóta nem nyúlt az applikációhoz, mióta legutóbb valakinek simán beadta, hogy az állatkertben dolgozik és ott lufikutyát hajtogat.

- Mi a helyzet, hányan leszünk holnap? kérdezte Petra.

- 15-en jelöltek vissza, és képzeld, Tivadar is!

- Tivadar? Amelyiknek alig van haja? Az a Gombóc Artúr fejű?

- Nem lehet mindenki olyan helyes, mint a padtársad, az a majom Dani.

- Nem lehet, de attól még törekedhetne rá. Meg nem is ez a lényeg, hanem hogy a kávé, az lefőtt-e már? Igyuk már meg, aztán menjünk, vegyünk neked valami dögös cuccot, amiben végre felszedhetsz valakit és nem kell szingliadót fizetned.

A lányok befejezték a kávét, fizettek zsebből, mivel már a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlán sem volt pénzük és elindultak, hogy vegyenek valami pénztárcabarát haspólót. Rengeteg üzletet bejártak, de mindenből már csak XS-es méretűt találtak és megbeszélték, hogy jobb híján Ramóna majd felveszi a neonsárga miniszoknyáját. Felső tekintetében már nem jutottak dűlőre, annyira fáradtak volna, így abban maradtak, hogy majd valamit improvizálnak a buli előtt.

Ramóna teljesen kimerülve hullot bele az ágyba, még az ébresztőt is elfelejtette beállítani. A névnapi buli reggelén kipihenten, reggel 10-kor nyitotta ki a szemét és döbbenten meredt az órára. Már egy órája bent kellett volna lennie a dolgozóban!

- avie

(Az Aldi olcsó.)

A listán ott szerepelt Tivadar, a cég informatikusa, aki kopaszodó, szemüveges, már-már pocakos kinézete ellenére minden egyes találkozáskor valahogy nagy hatással volt Ramónára. Nem tudta megmagyarázni az okát, igazán nem volt egy helyes fiú, és hát legyünk őszinték… Tivadar?! Most komolyan! Kit hívnak így? Mégis van valami a srácban – gondolta magában. Meg hát különben is, kis bohóccal is lehet nagy cirkuszt csinálni, miért is ne tetszhetne neki egy külsőleg nagyon nem hozzá illő férfiember.

- tm

(A kávé, az lefőtt-e már?)